A hulladék megelőzés módszere a tervezési és egy kis részben a gyártási szakaszhoz tartozik; a csökkentés módszere a gyártási, elosztási és a használati; a többi módszer pedig a használat utáni stádiumra vonatkozik.
Az Opciók című rész összefoglalásánál találtam ezt a mondatot:
Azok, akik idáig eljutottak, valószínűleg egy kis pihenésre és egy jó gin-tonicra vágynak. Ezért most összefoglaljuk mindazt, amit eddig megtanultunk, majd a következő fejezetben – miután ettek és ittak valamit – folytatjuk az opciókkal kapcsolatos témák tárgyalását.
A BME Mérnöktovábbképző által kiadott Munkavédelem könyvben találtam a következő meghatározást:
A munkarendszer bemenete (inputja) általában munkatárgyakból áll (pl. alapanyag, félkésztermék, információhordozók), de emberekből, információból és energiából is, amelyek a munkafeladat céljának megfelelően állapotukban, alakjukban vagy helyzetükben átalakulnak, fel- és/vagy elhasználódnak. Ide kell sorolni az időnként szükségessé váló eszköz- és ember-pótlást is. A munkarendszer kimenete (outputja) mindig valamilyen hasznos termék (félkésztermék, melléktermék), ill. a termék előállításához szükséges dokumentáció (pl. tervdokumentáció, adathordozó, számla vagy más bizonylat), továbbá különféle hulladék- és szennyezőanyagok. Ez utóbbiak közé kell sorolni az elöregedett, kiselejtezett munkaeszközöket és a távozó embereket is (pl. baleset, betegség, nyugdíjazás következtében).
Korábban már megénekeltem erősen ponthiányos Épületszerkezettan könyveinket. A födém fogalmának meghatározásánál a következő szerepelt benne:
A födém tehát az a falakra vagy egyéb szerkezetekre támaszkodó vízszintes vagy lejtő térlefedő, vagy vízszintes térelválasztó teherhordó szerkezet:a) amelyet (a szerkezeti és egyéb elemek súlyára) saját súlyára és (rendeltetés meghatározta) hasznos (nyugvó vagy mozgó) terhelésére méreteznek;b) ahol a különböző és esetleges (hő-, hang- és vízszigetelési stb.) követelményeket megfelelő anyagok és szerkezeti rétegek alkalmazásával elégítik ki;c) melynek felső felületét térelválasztó födémen padozatként, tetőfödémen csapadékelvezető kéregként alakítják ki;d) melynek alsó felületét – a rendeltetés meghatározta mértéken – építészetileg alakítják, díszítik;e) amely az épület vízszintes irányú kimerevítésére (a szélnyomás részbeni felvételére) és a falak összefogására (kihajlásuk megakadályozására) is szolgál.
A födém az, ami alulról plafon, felülről padló.
Vizsgáljuk meg a 8.9. ábrán szereplő A részvényt. Megvásárolná ezt a részvényt? Reméljük nem(1), hiszen ha 0.5 bétájú befektetést szeretne, akkor magasabb hozamot is elérhet, ha a felét kincstári váltóba, másik felét piaci portfólióba fekteti.
(1)Természetesen csak akkor reméljük, ha nem mi próbálnánk eladni.
Az alábbi mondat nem igazán tankönyvi szöveg, inkább az adott tárgyról alkotott képünk összefoglalása. Építészeti geológiából volt un. kőzetfelismerési vizsgánk. Ilyenkor pár napra be lehetett szabadulni egy terembe, ahol különböző kőzetmintákkal ismerkedhettünk, majd a vizsgán meg kellett neveznünk az elénk rakott 3 követ. Ahogy fogytak az időpontok, egyre több elkeseredett arcot lehetett látni a teremben, akik időnkén attól sem riadtak vissza, hogy a köveket nyalogatva(!) próbáljanak rájönni, miben különbözik egymástól két tök egyforma példány (a címkék tanúsága szerint eltérő kövek voltak, már csak arra emlékszem, hogy az egyik mészkő volt). Ebben az időszakban vált szállóigévé köztünk az a ki tudja honnan eredő mondás, hogy az egyik követ arról lehet megismerni, hogy:
„Megütögetve halványsárga bitumenszagot hallat”.
Úgy tűnik, Modern Vállalati Pénzügyek könyv minden felütéskor elszórakoztatja az embert:
„…Bonyodalmat jelent az IRR szabály számára minden olyan eset, amikor a kamatlábak szerkezete lényegesség válik.”
A nehézségeknek az a forrása, hogy az IRR számított érték, amelynek nincs kézenfekvő közgazdasági értelmezése. Ha definiálni akarnánk, nem tudnánk többet mondani, mint azt, hogy az a megtérülési ráta, amelyre a pénzáramlás nettó értéke zérus. Az IRR különböző kamatlábak összetett átlaga. A probléma nem az, hogy az IRR-t kellemetlen kiszámítani, hanem az, hogy nem túlzottan hasznos.
Újabb gyöngyszemek a Modern Vállalati Pénzügyek lábjegyzeteiből.
Néhány vállalatnál nem diszkontálják a költségeket és a hasznot, mielőtt kiszámítanák a jövedelmezőségi indexet. Minél kevesebbet szólunk ezekről a vállalatokról, annál jobb.
A Lotus alapítója a szerzőknél hallgatott pénzügyet. Öt éven belül milliomos lett belőle. Talán ez egy kicsit könnyebbé teszi e könyv költségeinek elviselését.
A J. C. Perry kötvény kötelezettségvállalásában például ez áll: „Ha bizonyos dolgok igazolására van szükség, vagy az adott dologról bizonyos személyeket kell megkérdezni, akkor nem szükséges, hogy mindezeket a dolgokat egyetlen személy igazolja vagy véleményezze, vagy arra, hogy egyetlen dokumentum igazolja, azonban egyetlen ilyen személy akár több dolgot is igazolhat, vagy több dologról is kinyilváníthatja véleményét, miközben egy vagy több ilyen személy más dolgokban foglalhat állást, valamint bármelyik megfelelő személy igazolhat vagy véleményezhet egy vagy több dokumentumban szereplő dolgokat.” Próbáljuk mindezt háromszor újra gyorsan elmondani!
Nem tudom, manapság melyik könyvből tanulnak a BME építészkaron, de amikor én jártam oda a 90-es évek közepén, egy 4 kötetes, 1976-ban íródott összefoglaló művet kellett beszereznünk. Ezzel alapvetően nem lenne baj, a háznak a mai napig ugyanazok az alkatrészei, az új anyagokat, technológiákat meg amúgy is követni kell. A probléma inkább abból állt, hogy valaki ellophatta a nyomdából a mondatvégi pontokat, vagy talán az utánpótlás akadozott; más okot nem nagyon tudok elképzelni arra, hogy hogyan születhettek ilyen mondatok (kiragadott példa a III. kötetből – gyakorlatilag bárhol felütve hasonlókat lelt benne az ember ):
E fejezet a felsorolt „szerkezetek és tetők” közül csupán a térelhatárolási, teherhordási és héjazattartási feladatok (funkciók) együttes teljesítésére alkalmas (és szolgáló) szerkezeteket, az un. fedélszerkezeteketazaz a szokásos (és legfeljebb 17 m) épületszélességre szerkesztett fedélszékeket (természetesen a tervezés, szerkesztés elveit, példáit és részleteit is alaposan vizsgálva),az ezeknél nagyobb fesztávra (már csarnoktető módjára) készített tetőket csak az előzőek kiegészítéseként, csupán érintőlegesen és magától értetődően csak a rúdszerkezetekre szorítkozvaismerteti; mégpedigkialakulásuk történetét és logikáját elemezve,mai alkalmazásuk indokoltságát és feltételeit vizsgálva,általános fejlesztésük, korszerűsítésük lehetőségeit és útjait keresve,múltjukat, jelenüket és várható jövőjüket egybevetve,a mai építészeti szemlélet alkotási módszereiből kiindulva,természetesen a korszerű tervezés (különösen szerkezettervezés) elveire támaszkodva,az egyszerűség és áttekinthetőség kedvéértszerkezeti és anyag szerinti csoportosításban,hiszen az anyag a szerkesztés lehetőségeit, szóba jöhető módjait, sőt ésszerű határait is megadja,az egyféle szerkezeti anyagon belül pedig a kialakítást befolyásoló és megszabó tényezők alapján,tehát az épületszélességből, a fesztávból, a megtámasztás lehetőségeiből, a hajlásszögből, a fedési anyagból és módból stb. kiindulva, demindig komplex értelmezés szerint,azaz a hatások, igénybevételek és követelmények tekintetében a (támadó csapadék felfogására, terelésére, összegyűjtésére és elvezetésére szolgáló vízzáró, fokozottan vízzáró vagy vízhatlan kérgű) héjazatot, és az azt hordozó (a csapadékelvezetés céljából alacsony, kis, közepes vagy meredek hajlással készített, az összes – állandó és esetleges jellegű – terhekre előírt módon méretezett, általában síkbeli, ritkán térbeli) rúdszerkezeteket szerkezeti egységként kezelvetárgyalja.
A Brealey-Myers féle Modern Vállalati Pénzügyek a közgazdaságtan alapműve. Azon túl, hogy meglehetősen jó tankönyv, érdekes kiszólásokat lehet olvasni benne. Ilyen például az alábbi szösszenet, az eszközök jelenértékének becsléséről:
Van néhány olyan eset, amikor az eszközök értékének becslése nem okoz nehézséget. Az ingatlanoknál például ezt a feladatot a hivatalos értékbecslő is elvégezheti helyettünk. Tegyük fel, hogy egy bérház tulajdonosai vagyunk. Az értékbecslő minden valószínűség szerint olyan értéket állapít meg számunkra – néhány százalékos eltéréssel – amelyen az adott időszakban a házat el lehet adni.
Vannak természetesen olyan dolgok, amelyeknek ily módon meglehetősen nehéz megmondani az értékét. Ki tudja például a Taj Mahal, a Partheon vagy a Windsori kastély lehetséges eladási árát? Ha egy ilyen felbecsülhetetlen értékű vagyontárggyal rendelkezik, úgy gratulálunk Önnek.
