Tankönyveink bölcsessége

Nem tudom, manapság melyik könyvből tanulnak a BME építészkaron, de amikor én jártam oda a 90-es évek közepén, egy 4 kötetes, 1976-ban íródott összefoglaló művet kellett beszereznünk. Ezzel alapvetően nem lenne baj, a háznak a mai napig ugyanazok az alkatrészei, az új anyagokat, technológiákat meg amúgy is követni kell. A probléma inkább abból állt, hogy valaki ellophatta a nyomdából a mondatvégi pontokat, vagy talán az utánpótlás akadozott; más okot nem nagyon tudok elképzelni arra, hogy hogyan születhettek ilyen mondatok (kiragadott példa a III. kötetből  – gyakorlatilag bárhol felütve hasonlókat lelt benne az ember ):

E fejezet a felsorolt „szerkezetek és tetők” közül csupán a térelhatárolási, teherhordási és héjazattartási feladatok (funkciók) együttes teljesítésére alkalmas (és szolgáló) szerkezeteket, az un. fedélszerkezeteket

azaz a szokásos (és legfeljebb 17 m) épületszélességre szerkesztett fedélszékeket (természetesen a tervezés, szerkesztés elveit, példáit és részleteit is alaposan vizsgálva),

az ezeknél nagyobb fesztávra (már csarnoktető módjára) készített tetőket csak az előzőek kiegészítéseként, csupán érintőlegesen és magától értetődően csak a rúdszerkezetekre szorítkozva

ismerteti; mégpedig

kialakulásuk történetét és logikáját elemezve,

mai alkalmazásuk indokoltságát és feltételeit vizsgálva,

általános fejlesztésük, korszerűsítésük lehetőségeit és útjait keresve,

múltjukat, jelenüket és várható jövőjüket egybevetve,

a mai építészeti szemlélet alkotási módszereiből kiindulva,

természetesen a korszerű tervezés (különösen szerkezettervezés) elveire támaszkodva,

az egyszerűség és áttekinthetőség kedvéért

szerkezeti és anyag szerinti csoportosításban, 

hiszen az anyag a szerkesztés lehetőségeit, szóba jöhető módjait, sőt ésszerű határait is megadja,

az egyféle szerkezeti anyagon belül pedig a kialakítást befolyásoló és megszabó tényezők alapján,

tehát az épületszélességből, a fesztávból, a megtámasztás lehetőségeiből, a hajlásszögből, a fedési anyagból és módból stb. kiindulva, de

mindig komplex értelmezés szerint,

azaz a hatások, igénybevételek és követelmények tekintetében a (támadó csapadék felfogására, terelésére, összegyűjtésére és elvezetésére szolgáló vízzáró, fokozottan vízzáró vagy vízhatlan kérgű) héjazatot, és az azt hordozó (a csapadékelvezetés céljából alacsony, kis, közepes vagy meredek hajlással készített, az összes – állandó és esetleges jellegű – terhekre előírt módon méretezett, általában síkbeli, ritkán térbeli) rúdszerkezeteket szerkezeti egységként kezelve

tárgyalja.